Trucks
Akár az ügyfelek igényeinek kielégítéséről, akár a szabályozási követelményeknek való megfelelésről, akár a saját fenntarthatósági célok eléréséről van szó, a logisztikai és szállítmányozó vállalatokra nyomásként helyeződik rá a szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentése. De mi a legjobb módja ennek elérésére?
A közlekedésből származó kibocsátások csökkentése egyre nagyobb kihívást jelent nemcsak maguknak a fuvarozóknak, hanem számos ügyfelüknek is. Sok fuvar megrendelő tűzött ki ambiciózus, tudományalapú célokat maga elé, és a siker érdekében csökkenteniük kell a károsanyag-kibocsátást olyan területeken, mint a szállítás és a logisztika.
Az alacsonyabb kibocsátású szállítás kínálata nemcsak versenyelőnyt jelent – gyorsan szükségszerűséggé válik. A kihívás ijesztőnek tűnhet, de a jó hír az, hogy több módja is van vállalkozása szén-dioxid-lábnyomának csökkentésére.
Hogyan segíthetnek önnek a különböző fosszilis tüzelőanyagok, a megújuló tüzelőanyagok és az átmeneti tüzelőanyagok?
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének leggyorsabb módja a fosszilis alapú dízelről olyan alternatívákra való áttérés, mint az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó elektromosság, a bio-LNG, a HVO vagy a biodízel (B100). A valóság azonban az, hogy ezen alternatívák költsége és elérhetősége nagymértékben eltérhet a különböző piacokon, és sok vállalkozás számára ezek még nem feltétlenül életképes lehetőségek.
Az üzemanyagváltásnak azonban nem kell feltétlenül teljes körűnek lennie, lehet fokozatos folyamat is. A dízel és a teljesen megújuló alternatívák között számos átmeneti üzemanyag létezik, amelyek rövid távon azonnali szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést tesznek lehetővé, miközben hosszú távon lehetővé teszik vállalkozása számára a teljes átállást.
Például, annak ellenére, hogy fosszilis tüzelőanyag, az LNG azonnali, körülbelül 15-20%-os CO2 csökkentést eredményezhet a dízelhez képest.[1] Egy LNG-vel működő teherautó lehetőséget nyújt a megújuló bio-LNG használatára is, mivel az egyre könnyebben elérhetővé válik, így lehetővé téve a CO2 kibocsátás gyakorlatilag nullára csökkentését.
Egy másik alternatíva a megújuló üzemanyagok, például a HVO és a biodízel keverése a dízelolajjal a hagyományos belső égésű motorokban. Az LNG-hez hasonlóan ez sem fogja megszüntetni a teljes CO2-kibocsátást, de csökkenést fog jelenteni. Idővel pedig lehetőség nyílik a keverék növelésére, amíg a dízel üzemanyagot teljesen ki nem váltják.
A különbség a „forrástól a kerékig” és a „tartálytól a kerékig” kibocsátások között – és miért fontos ez
Amikor egy adott üzemanyagforrás vagy hajtáslánc szén-dioxid-kibocsátását és éghajlatra gyakorolt hatását vizsgáljuk, fontos tudni, hogy mely kibocsátásokat mérjük. Ha a tartálytól a kerékig (TTW) terjedő kibocsátásról van szó, akkor az csak a teherautó kipufogógáz-kibocsátása használat közben. A „well-to-wheel” (WTW) kibocsátások ezzel szemben magukban foglalják az üzemanyag kitermeléséből, finomításából, előállításából és szállításából származó kibocsátásokat.
Például egy elektromos teherautónak nulla lesz a TTW (tankolástól a járműben való felhasználásig) kibocsátása. A WTW (kinyeréstől a járműben való felhasználásig) kibocsátása azonban nagymértékben változhat attól függően, hogy a felhasznált elektromosságot szénnel – vagy a spektrum másik végén megújuló energiával – állítják-e elő. A HVO és a biodízel esetében a WTW-kibocsátás a termelésben felhasznált alapanyagtól függően változik. Ezt a kérdést érdemes a helyi üzemanyag-beszállítóval megbeszélni.
Egy teherautó élettartama során gyakorolt teljes éghajlati hatásának meghatározásához, valamint az üzemanyagforrás által gyakorolt hatás meghatározásához életciklus-értékelést (LCA) kell végezni. Ez segít abban, hogy Ön teljesebb képet kapjon a szén-dioxid-lábnyomáról, és iránymutatást adhat a szén-dioxid-kibocsátása csökkentéséhez.
Teherautója környezeti hatásának kiszámításához használhatja a Volvo Trucks környezeti lábnyom-kalkulátorát, amely a Volvo életciklus-elemzésein alapul.
Hogyan segíthet a kis CO2-megtakarításokra való összpontosítás nagy csökkentést elérni
Az üzemanyag-fogyasztás minimalizálása régóta elengedhetetlen a hatékony flotta üzemeltetéséhez – és továbbra is az, mivel közvetlen összefüggésben áll a CO2-kibocsátással is. A jármű jó aerodinamikájának és gördülési ellenállásának biztosítása pozitív hatással van a szén-dioxid-lábnyomára, ezért érdemes megadni az olyan aerodinamikai kialakításokat és jellemzőket, mint a szpoilerek, levegőterelők és az alvázburkolatok. Ez magában foglalja a pótkocsit is – optimalizálni kell a teljes járműszerelvényt a benne rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében.
A gördülési ellenállás tekintetében elengedhetetlen a megfelelő gumiabroncsok felszerelése. A gumiabroncsokat gördülési ellenállás szerint osztályozzák, az A osztály a legalacsonyabb gördülési ellenállást és a legnagyobb energiahatékonyságot, a G pedig a legnagyobb gördülési ellenállást és a legkisebb energiahatékonyságot nyújtja. Az optimális gumiabroncsnyomás és kerékbeállítás fenntartása tovább javítja a hatékonyságot. Valójában a jó karbantartás általánosságban véve biztosítja az optimális hatékonyságot és teljesítményt azáltal, hogy elkerüli az eltömődött levegő- és olajszűrőket, valamint az üzemanyag-szivárgásokat.
Ezen intézkedések némelyike önmagában csak kis mértékben csökkentheti karbonlábnyomát. Azonban, ha ezeket a kis megtakarításokat együttesen vesszük figyelembe, azok gyorsan jelentős csökkenést eredményezhetnek.
Már ma is számos lehetőség kínálkozik vállalkozása karbonlábnyomának csökkentésére.
Hogyan teremtenek lehetőségeket az új technológiák a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére?
A csatlakoztathatóság és az adatok egyre fontosabb szerepet játszanak az éghajlati hatás csökkentésében. Léteznek olyan, hálózatba kapcsolt szolgáltatások, amelyek segíthetnek az üzemanyag-fogyasztás és a CO2-kibocsátás nyomon követésében a teljes flották és az egyes teherautók esetében is. Ez megkönnyíti a fejlesztendő területek azonosítását, majd a gépjárművezető-képzés hatékonyabb alkalmazását.
Léteznek olyan, hálózatba kapcsolt szolgáltatások, amelyek segíthetnek a járművezetőknek valós idejű tanácsadással vezetés közben, például jelezve nekik, ha túl erősen fékeznek, vagy túl sokáig tartják a járművet üresjáratban. Vagy befektethet olyan gépjárművezető-képzésbe, amely a vezetési technikákat a flotta egészében segít javítani.
Léteznek olyan, hálózatba kapcsolt flottakezelési szolgáltatások is, amelyek megkönnyíthetik a valós idejű tervezést és az útvonal-optimalizálást. Ez segíti a sofőröket abban, hogy a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban, minimális CO2 kibocsátással végezzék el feladataikat.
Mindezen szolgáltatások és a gépjárművezető-képzés együttes igénybevételével nemcsak a szén-dioxid-lábnyomát csökkentheti, hanem a költségeit is.
Miért ne várjon az új technológiákra, ha már most is cselekedhet?
Mivel az egész iparág technológiai váltáson megy keresztül, és számos szén-dioxid-kibocsátási célkitűzés látszólag csak évek múlva valósul meg, csábító lehet mindezeket kivárni. De ha megvárod, amíg új töltőállomások épülnek, vagy hidrogénüzemű teherautók kerülnek forgalomba, kockáztatod, hogy lemaradsz. Sok, ambiciózus klímavédelmi célokat kitűző vállalat már most keres olyan fuvarpartnereket, akik hozzájárulhatnak szén-dioxid-lábnyomuk csökkentéséhez. Azok a szállítmányozók, akik már minimalizálták a kibocsátásukat, egyértelmű versenyelőnnyel rendelkeznek.
Senki sem várja el, hogy az egész iparág egyik napról a másikra szén-dioxid-mentessé váljon – de már most is számos módja van annak, hogy elkezdje csökkenteni az összkibocsátását.
Az alternatív üzemanyagokkal és teherautókkal kapcsolatos további információkért lásd:
- Mi a legjobb alternatív üzemanyag a teherautódhoz?
- Különböző utak a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes jövő felé
- Mit jelentenek majd a nehéz teherautókra vonatkozó felülvizsgált EU-s CO2-kibocsátási szabványok?
Az üzemanyag-fogyasztás és a CO2-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos további információkért érdeklődhet:
¹Jozef Gnap és Marek Dočkalik, „Az LNG-üzemű teherautók üzemeltetésének hatása a környezetre”, De Gruyter Brill, 2021. október 4., https://www.degruyterbrill.com/document/doi/10.1515/eng-2021-0096/html
