Trucks
Trucks
Az egész közlekedési ágazatnak át kell állnia a dízel és a fosszilis üzemanyagok használatáról. Sok vállalkozás számára azonban továbbra is felmerül a kérdés: Az egyre növekvő számú alternatív üzemanyag közül melyik a legmegfelelőbb számukra – ma és a jövőben.
Világszerte a kormányok és a vállalatok egyaránt ambiciózus klímacélokat állapítanak meg. Az EU európai zöld megállapodása és a Nemzeti Éghajlatvédelmi Munkacsoport amerikai klímasemlegességre törekszik 2050-re, míg Kína célja, hogy 2060-ra szén-dioxid-semleges legyen. Eközben több mint 7000 vállalat határozta meg saját klímacélját. A szállítási és logisztikai iparágak számára ez azt jelenti, hogy a dízelről való átállás elkerülhetetlen, a teherautó-tulajdonosok számára pedig több út áll a fosszilis üzemanyagmentes jövő felé.
„Nincs olyan csodaszer, amely önmagában lehetővé tenné az egész közlekedési ágazat szénkibocsátásának csökkentését” – mondja Lars Mårtensson, a Volvo Trucks környezetvédelmi és innovációs igazgatója. „Ehelyett azt látjuk, hogy számos alternatív üzemanyag áll rendelkezésre és fejlesztés alatt, és mindegyiknek megvan a maga erőssége és gyengesége. A kulcs az, hogy mindegyiket értékeljük, és megnézzük, melyik a legmegfelelőbb.”
Sok vállalat esetében a válasz különböző tényezőktől függ, beleértve a földrajzi elhelyezkedést, a rendelkezésre állást, az infrastruktúrát és a saját működési igényeiket.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének szükségessége a fő hajtóerő az alternatív üzemanyagok növekedése mögött, így természetesen fontos szempont, hogy figyelembe vegyük a teljes éghajlati hatást.
Ez nem olyan egyszerű, mint egy üzemanyag kipufogócső-kibocsátását (forrástól kerékig) megvizsgálni – azt is figyelembe kell venni, hogy az üzemanyag hogyan keletkezik és oszlik el (well-to-wheel). Ezek a tényezők piacról piacra változnak, és idővel változhatnak.
Például egy akkumulátoros-elektromos teherautó teljes éghajlati hatása csekély, ha a felhasznált villamos energia megújuló forrásból, például víz-, nap- vagy szélenergiából származik. Jóval magasabb azonban, ha szénből előállított elektromossággal működik.
Egyes gyártási folyamatok, például a hidrogén vagy a szintetikus dízel előállítása energiaigényes lehet, és az energiaforrás befolyásolja az általános éghajlati hatást. Jelenleg a világ hidrogéntermelésének mintegy 99%-át földgázból állítják elő (ún. „szürke hidrogén”), és ez még akkor is nagyobb éghajlati lábnyomot eredményezhet, mint számos fosszilis üzemanyag, ha a technológia nulla kipufogógáz-kibocsátással jár.
Figyelembe kell venni az üzemanyag teljes környezeti hatását is. A hidrogénnel kezelt növényi olajnak (HVO) például nagyon csekély az éghajlati hatása: De ha pálmaolaj felhasználásával állítják elő, akkor hozzájárulhat az erdőirtáshoz. Kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy a HVO nagyüzemi termelése milyen hatással lesz a mezőgazdaságra és az élelmiszertermelésre.
Ezért a teljes kép megismeréséhez rendkívül hasznos lehet az üzemanyag életciklus-értékelésének elvégzése, amely a jármű teljes élettartama során a jármű éghajlatra gyakorolt hatását is magában foglalja. Ez a jármű gyártásához felhasznált nyersanyagoktól az üzemen kívül helyezésig mindent magában foglal.
A korábbi LCA-k alapján online számításokat végezhet a Volvo Trucks környezetvédelmi lábnyom-kalkulátorával.
Azt látjuk, hogy számos alternatív üzemanyag áll fejlesztés alatt, mindegyiknek megvan a maga erőssége és gyengesége. A kulcs az, hogy mindegyiket értékeljük, és megnézzük, melyik a legmegfelelőbb.”
A változás üteme tovább gyorsul. Az EU 2023-ban bevezetett alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló rendelete (AFIR) előírja, hogy 2030-ra a teherautók számára nyilvánosan elérhető gyorstöltő állomások 60 km-enként elérhetők legyenek Európa főbb autópályáin.
Célja továbbá egy 200 km-enkénti hidrogén-utántöltő hálózat kialakítása – személy- és teherautók számára egyaránt – 2030-tól.
Ami az LNG-t illeti, az európai üzemanyagtöltő hálózat folyamatosan növekszik, és tavaly meghaladta a 700 töltőállomást (2020-ban ez a szám mindössze 250 volt). A becslések szerint 2030-ra több mint 2000 állomás lesz.
Eközben jelenleg új Bio-LNG-gyártó üzemek épülnek Svédországban és Németországban, és a globális HVO-termelés folyamatosan növekszik. A hidrogéntermelésbe irányuló nagyszabású beruházások továbbra is felgyorsulnak, a Hidrogéntanács becslése szerint a projektek sorozata jelenleg meghaladja az 1400 projektet világszerte.
„Végső soron arról van szó, hogy milyen üzemanyagok állnak rendelkezésre, mennyibe kerülnek, mikor és hol lehet újratölteni, és hogy ez kompatibilis-e az Ön vállalkozásával vagy sem” – mondja Lars Mårtensson. „A jó hír az, hogy az alternatív üzemanyagokba történő befektetések folyamatosan nőnek, ezért fontos nyomon követni a helyi kezdeményezéseket és terveket.”
Ha többet szeretne megtudni a különböző alternatív üzemanyagok helyzetéről az Ön régiójában, az egyik lehetőség, ha felveszi a kapcsolatot a helyi Volvo Trucks márkakereskedéssel, aki tanácsot ad a lehetőségekkel kapcsolatban.
Letöltheti a teherautók alternatív üzemanyagairól szóló végső útmutatónkat is, amely a következőket tartalmazza:
