Trucks
Trucks
A HVO segíthet a teherautó-tulajdonosoknak jelentős CO2-csökkentést elérni a cégek működésének minimális megzavarása, illetve további beruházási igény nélkül. Ez volna a leggyorsabb út a karbonsemlegesség felé?
Az elmúlt 15 évben a HVO (hidrogénnel kezelt növényi olaj) globális termelése gyorsan növekedett, és egyre életképesebb alternatív üzemanyaggá vált számos vállalkozás számára. Vajon folytatódni fog ez a növekedés, és a HVO lesz a teherszállítás jövője? Vagy korlátozott a növekedési potenciálja?
A HVO – más néven megújuló dízel – egy bioüzemanyag, amelyet olyan nyersanyagokból állítanak elő, mint a növényi olajok (repce, napraforgó stb.), állati zsírok, használt főzőolajok és mezőgazdasági hulladék.
Kémiailag a HVO közel azonos a hagyományos dízellel, így teljes mértékben kompatibilis a meglévő dízel járművekkel és infrastruktúrával. Dízelmotorokban is használható akár 100%-os keverékekben anélkül, hogy a motoron bármilyen módosítást kellene végezni. Ez azt jelenti, hogy a teherautó-tulajdonosok közvetlenül helyettesíthetik a dízelt HVO-val, és azonnal jelentős CO₂-kibocsátáscsökkentést érhetnek el minimális működési zavarral, anélkül, hogy új járművekbe vagy üzemanyagtöltő infrastruktúrába kellene befektetniük. A teherautó-tulajdonosok a HVO-t és a dízelt is felváltva használhatják, mindenféle komplikáció nélkül.
Míg mindkét üzemanyagot szerves anyagokból állítják elő, a HVO szélesebb körű alapanyagokból állítható elő, és kevésbé érzékeny az alapanyag minőségére. Ezáltal a HVO-termelés kevésbé függ az élelmiszernövényektől, mivel hulladékanyagokat is hasznosíthat. A biodízelhez képest ez csökkenti a környezetre és az élelmiszertermelésre gyakorolt potenciális negatív hatásokat.
Egy másik fontos különbség a HVO kompatibilitása a dízelmotorokkal. Míg a HVO teljesen kompatibilis a dízellel, és közvetlenül használható a helyettesítőjeként, a biodízel csak korlátozott keverékekben használható, jellemzően 5-20% körüli arányban.
A HVO használatából származó, a kipufogócsőnél (a forrástól a kerékig) mért tényleges kibocsátás nulla. Az üzemanyag (a kitermeléstől a kerékig mért) életciklus-kibocsátását illetően a CO2-csökkenés a felhasznált alapanyag függvénye. Ha például a HVO-t repceolajból állítják elő, akkor 25%-os csökkentést ér el a dízelhez képest. Ha hulladékolajokból és -zsírokból állítják elő, akár 90%-kal is csökkentheti a CO₂2 kibocsátást.
Az alapanyagnak nagy hatása van a HVO tágabb környezeti és társadalmi hatására is. Ha élelmiszernövényekből állítják elő, az a HVO-termelést közvetlen versenybe sodorhatja az élelmiszertermeléssel, és hátrányosan befolyásolhatja a földhasználatot és az élelmiszerárakat. A legrosszabb forgatókönyv a szűz pálmaolajból előállított HVO, amely hozzájárulhat az erdőirtáshoz és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, és akár háromszor nagyobb szénlábnyommal is rendelkezhet, mint a fosszilis dízel.
Emiatt fontos, hogy egyértelmű legyen az átláthatóság azzal kapcsolatban, hogy egy adott HVO üzemanyagot hogyan állítottak elő, és milyen anyagokat használtak fel. Már felmerültek olyan vádak, hogy nem hulladékanyagokat, hanem szűz pálmaolajat használnak titokban a HVO előállításához. A közeljövőben pedig a pálmaolajat tartalmazó HVO-t a tervezett uniós erdőpusztulási rendelet értelmében szinte biztosan be fogják tiltani az EU-ban.
A HVO potenciálisan a teherautó-tulajdonosoknak kínálja a legegyszerűbb és legkönnyebb utat a dekarbonizációhoz.
A HVO viszonylag új üzemanyag, és kereskedelmi termelése csak 2007-ben kezdődött. Azóta azonban gyorsan növekedett. 2014 és 2023 között a globális termelés csaknem megháromszorozódott. 2023-ban az Egyesült Államok évente 11 milliárd liter HVO-t, az EU-ban 4 milliárd litert, Kínában pedig 1,4 milliárd litert termelt.
A HVO100 – egy 100%-ban fenntartható alapanyagokból előállított HVO üzemanyag – ma már széles körben elérhető Skandináviában és a Benelux államokban, és Németországban is egyre elterjedtebb. Az olasz ENI energiacég egyike azon egyre több olajtermelőnek, amelyek olajfinomítóikat HVO-termelésre állították át, a cég jelenleg HVOlution márkanév alatt forgalmazza saját márkájú HVO-ját Olaszországban.
Az Egyesült Államokban a Diamond Green Diesel folyamatosan növekszik és terjeszkedik, és mára a világ második legnagyobb gyártója (a legnagyobb a finnországi Neste ). Eközben olyan olajtermelők, mint a Marathon, a Phillips 66 és a HollyFrontier , szintén átalakították olajfinomítóik egy részét HVO-termelésre. Összességében a becslések szerint az Egyesült Államokban a HVO-termelés meghaladhatja a 22 milliárd litert 2025 végére.
A HVO előállítása drága, és jellemzően körülbelül 10-15%-kal többe kerül, mint a dízelolaj. Azokon a piacokon, ahol nagy arányban jelen van, ez annak köszönhető, hogy különféle állami pályázatok és támogatások segítenek áthidalni a költségkülönbséget, és pénzügyileg életképesebbé teszik a HVO-t.
A termelés növelése segít csökkenteni a költségeket, azonban ezt korlátozhatja a fenntartható alapanyagok globális hiánya. Amint azt korábban említettük, környezeti szempontból az optimális anyagok a hulladékolajok és -zsírok, de manapság nagyon nagy a kereslet irántuk. Valójában az IEA becslései szerint a jelenlegi előrejelzések és termelési trendek mellett a bioüzemanyag-ipar 2027-re alapanyag-ellátási válsággal fog szembesülni .
A HVO kompatibilitása a hagyományos belső égésű motorokkal azt jelenti, hogy potenciálisan a teherautó-tulajdonosok számára a legegyszerűbb és legkönnyebb utat kínálja a dekarbonizációhoz. Az elektromobilitással vagy a gázzal ellentétben a HVO-ra való átállás nem igényel további beruházásokat járművekbe vagy üzemanyagtöltő infrastruktúrába – csupán arról van szó, hogy dízel helyett HVO-val kell tankolni.
A valóság azonban az, hogy nem minden teherautó-tulajdonos fér hozzá megfizethető HVO-hoz. A fenntartható alapanyag-ellátással kapcsolatos problémák azt jelentik, hogy a globális HVO-termelés nem növelhető az ipari igények kielégítése érdekében. Emiatt önmagában nem fogja megoldani az iparág klímavédelmi kihívását – és hosszú távon továbbra is szükségünk van más alternatív üzemanyagokra.
Mindazonáltal a HVO még mindig nagy potenciált rejt magában. Néhány teherautó-tulajdonos számára legalábbis hosszú távú megoldást kínál, míg mások számára átmeneti üzemanyagként szolgálhat. Akárhogy is, fontos szerepet játszik a közlekedési ágazat karbonsemlegesítésében.
Ha többet szeretne megtudni a dekarbonizáció különböző útjairól, érdemes lehet elolvasnia a következő cikket:
● Melyik a legjobb alternatív üzemanyag az Ön teherautójához?
● Különböző utak a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes jövő felé
Vagy többet is megtudhat más alternatív üzemanyagok fejlesztéséről, beleértve a bio-LNG-t, az akkumulátoros-elektromos teherautókat és a hidrogént
____________
Gerveni, M., T. Hubbs és S. Irwin. "Biodízel és megújuló dízel: „Mi a különbség?” farmdoc daily (13):22, Mezőgazdasági és Fogyasztói Gazdaságtan Tanszék, Illinois-i Egyetem, Urbana-Champaign, 2023. február 8.
„Mekkorák a HVO kipufogógáz-kibocsátásai?”, Prema
Källmén, A. és mások: „A svéd piacon kapható HVO üzemanyagok forrástól a kerékig számított teljes életciklus-adatai”. 2019:04, f3 sz. jelentés, Svéd Megújuló Közlekedési Üzemanyagok Tudásközpontja, Svédország.
Williment, Chloe; „Szükséges-e az EU-nak megvizsgálnia a bioüzemanyagok fenntarthatóságát?”, Sustainability Magazine, 2024. október 17.
„HVO biodízel termelési volumene világszerte 2014 és 2023 között”, Statista Kutatóosztály, 2025. január 6.
„Globális bioenergia-statisztikai jelentés 2024-es összefoglalója”, Bioenergia Világszövetség.
„Az ORLEN megkezdi a HVO100 értékesítését”, ORLEN, 2024. október 2.
Gerveni, M., T. Hubbs és S. Irwin. „Az amerikai megújulódízel-üzemek termelési kapacitásának áttekintése 2023-ra és az azt követő időszakra”. farmdoc daily (13):57, Mezőgazdasági és Fogyasztói Gazdaságtan Tanszék, University of Illinois at Urbana-Champaign, 2023. március 29.
„Mennyibe kerül a HVO-üzemanyag a fosszilis gázolajhoz képest?”, Prema
„Fenyegeti-e a bioüzemanyag-ipart közeli alapanyagszűke?”, Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), 2022. december.
