Akkumulátoros elektromos hajtás, biogáz, biodízel, HVO, hidrogén – miközben számoljuk vissza a napokat, amikor a dízel még a nehéz tehergépkocsik első számú üzemanyaga, addig nincs hiány a lehetséges alternatív hajtásláncokból. De melyik kínálja a leggyorsabb utat a CO2-kibocsátás csökkentéséhez és a dekarbonizált közlekedési ágazathoz? A Volvo Trucks háromutas stratégiája egynél több megoldást kínáló jövőt vázol fel.
A Volvo Trucks szerint nem lesz csodaszer az iparág klímaváltozással kapcsolatos kihívására. Ehelyett várhatóan több, egymást kiegészítő technológia fejlesztése és bevezetése fog megvalósulni. Ezek a technológiák együttesen teszik lehetővé az ágazat számára, hogy elszakadjon a fosszilis üzemanyagoktól.
A Volvo Trucks stratégiájának három iránya a következő:
„Az, hogy a három út közül melyik a legjobb, számos tényezőtől függ, és iparáganként, szegmensenként és régiónként eltérő lesz” – mondja Lars Mårtensson, a Volvo Trucks környezetvédelmi igazgatója. „A helyzet idővel változni fog, ahogy a technológiák fejlődnek és javulnak.” De arra számítunk, hogy a dízelt több technológia és üzemanyag fogja felváltani – nem csak egy.”
„Nem lesz egyetlen csodaszer. Ehelyett arra számítunk, hogy több, egymást kiegészítő technológia fejlesztése fog megvalósulni.”
Az elektromos teherautók már most is létfontosságú szerepet játszanak a közlekedés dekarbonizációjában, és sok reményt hordoznak a jövőre nézve. Az akkumulátor-technológia folyamatosan fejlődik, így a kapacitás és a teljesítmény, valamint a költségek tekintetében is javul.
Eközben a világ számos részén bővül a teherautók számára elérhető nyilvános töltőinfrastruktúra, így az elektromos teherautók egyre több vállalkozás számára jelentenek vonzóbb alternatívát.
Jelenleg az elektromos teherautók a helyi és regionális fuvarozásra a legalkalmasabbak, ahol egyetlen éjszakai töltéssel biztosítható a szükséges akkumulátorkapacitás a kívánt távolságok megtételéhez. A teherautók fedélzetén lévő több hasznosítható energiával a hatótáv hamarosan 600 km-re is megnő, és várhatóan az elkövetkező években is tovább fog növekedni, így az elektromos teherautókat még energiaigényesebb fuvarok során, nehezebb rakományok és hosszabb távolságok szállítására is lehet majd használni.
„Hatalmas potenciált látunk az akkumulátoros elektromos teherautókban, és úgy gondoljuk, hogy sok vállalkozásnak segíteni fognak a karbonsemlegesítő célok elérésében” – mondja Lars Mårtensson. „A valóság azonban az, hogy nem minden teherautóüzemeltetési forgatókönyvvel kompatibilisek.” Nem tudják minden vállalkozás hatótáv- és teherbírási igényeit kielégíteni, a töltőinfrastruktúra pedig a világ számos részén még mindig nem megfelelő. Emiatt az akkumulátoros elektromos teherautók önmagukban nem oldhatják meg az iparág dekarbonizációs kihívásait, és más megoldásokra is szükség van."
Mivel az elektromos teherautók nem tudnak minden dízelüzemű teherautót helyettesíteni, a belső égésű motoroknak továbbra is fontos szerepük lesz a nulla kibocsátású áruszállító ágazatban – de ezek a dízel helyett számos megújuló üzemanyaggal fognak működni. Például a HVO – más néven megújuló dízel – számos piacon gyorsan teret nyer magának. A HVO100 például egy HVO üzemanyag, amelyet teljes egészében megújuló alapanyagokból állítanak elő, és amely ma már széles körben elérhető Európában.
A HVO egyik legnagyobb előnye, hogy teljes mértékben kompatibilis a meglévő dízelüzemű járművekkel és infrastruktúrával, lehetővé téve a teherautó-tulajdonosok számára, hogy minimális üzleti zavarral álljanak át rá.
Fő hátrányai a termelési költségek és a megújuló alapanyagok korlátozott elérhetősége a termeléshez. Ez azt jelenti, hogy nem minden teherautó-tulajdonos számára lesz életképes alternatíva. Azonban azoknak a vállalkozásoknak, amelyek olyan piacokon működnek, ahol a HVO megfizethető és könnyen elérhető, ez bizonyulhat a dekarbonizáció legegyszerűbb és legkönnyebb útjának.
Az LNG és a bio-LNG szintén olyan üzemanyagok, amelyek várhatóan szerepet fognak játszani a jövőben. Bár az LNG is fosszilis tüzelőanyag, jelentősen kevesebb CO2-kibocsátást jelenthet a gázolajhoz képest. Átmeneti üzemanyagként szolgálhat a bio-LNG felé, ahogy annak termelés és a rendelkezésre állása növekszik. Mivel a bio-LNG szerves hulladékból készül, a forrástól a kerékig mért kibocsátása gyakorlatilag nulla, és a Volvo Trucks szerint a gyártás során felhasznált hulladéktól függően a teljes életciklus alatti kibocsátása akár 100 százalék is lehet.
Különösen a távolsági és nehéz teherfuvarozás esetében a gáz lehet a leginkább megvalósítható alternatíva, hiszen a gázüzemű Volvo teherautók ugyanazt a hatótávolságot és teljesítményt tudják nyújtani, mint a dízelüzeműek.
Egyes piacokon a biodízel egyre elérhetőbbé válik. Ez egy megújuló üzemanyag, amelyet növényi olajokból, állati zsírokból vagy használt sütőolajból állítanak elő, és amely akár 74 százalékkal is csökkentheti a teljes életciklus alatti CO₂-kibocsátást, a gyártás során felhasznált alapanyagtól függően.
Az elkövetkező években a hidrogén egy másik alternatív üzemanyag lesz, amelyet a hagyományos belső égésű motorokban lehet majd használni. A Volvo Trucks jelenleg hidrogénüzemű teherautókat fejleszt, és 2026-ban tervezi megkezdeni az ügyfélteszteket.
A Volvo Trucks továbbra is befektet a hidrogén üzemanyagcellás technológiába, amelynek tesztelését a közelmúltban zord téli körülmények között végezték.
Járható alternatíva a hidrogén-üzemanyagcella?
A hidrogén használható a belső égésű motorok üzemanyagaként, és elektromos üzemanyagcellák működtetésére is. Bár a technológia még nem elérhető kereskedelmi méretekben, a benne rejlő potenciál hatalmas.
Egy hidrogén-üzemanyagcellás teherautó ugyanolyan teljesítményt és hatótávot tud nyújtani, mint egy dízelüzemű teherautó, mindezt az akkumulátoros elektromos teherautók előnyeivel – tehát a nulla károsanyag-kibocsátással és alacsony zajszinttel – kombinálva.
Mielőtt a hidrogén üzemanyagcellákban rejlő lehetőségeket kiaknázhatnánk, még számos kihívással kell szembenéznünk. A teherautók fejlesztése és kereskedelmi forgalomba hozatala mellett mind az üzemanyagtöltő infrastruktúrát, mind a megfizethető zöld, fosszilis anyagoktól mentes hidrogén előállítását is fejleszteni és bővíteni kell.
„A közlekedés dekarbonizációjában rejlő potenciális előnyei miatt a hidrogén üzemanyagcellás technológia a Volvo háromutas stratégiájának részét képezi” – mondja Lars. „Továbbra is jelentős összegeket fektetünk be a fejlesztésébe a Cellcentricen a Volvo Group és a Daimler Truck AG közös vállalatán keresztül.”
„Az egyes technológiák előnyeinek kombinálásával, és a leglogikusabb helyeken történő alkalmazásával lehetséges lenne elérni azt a célunkat, hogy 2040-re csak fosszilis üzemanyagtól mentes teherautókat értékesítsünk.”
Mindhárom útnak megvannak a maga kihívásai és korlátai – de lehetőségei is. Mindegyik hozzájárulhat a karbonsemlegesítéshez, ezért a Volvo Trucks nem tekinti őket egymással versengő technológiáknak. Kiegészítik egymást.
„Az egyes technológiák előnyeinek kombinálásával, és azok leglogikusabb területeken történő alkalmazásával lehetséges lenne elérni azt a célunkat, hogy 2040-re csak fosszilis üzemanyag-mentes teherautókat értékesítsünk” – mondja el Lars Mårtensson. „Ez a Volvo Trucks háromutas stratégiájának a fő része, amelyre jelenleg az alternatív üzemanyagokkal kapcsolatos kutatási és fejlesztési munkánk épül.”
Az, hogy melyik alternatíva felel meg leginkább az Ön vállalkozásának, több tényezőtől és az Ön egyedi üzemeltetési körülményeitől függ. Például a költség, a hatótáv, a hasznos teher és az elérhetőség – ezek mind fontos szempontok.
Arról, hogy milyen tényezőket kell számba vennie, itt olvashat bővebben.
Ha többet szeretne megtudni a nehéz teherautók különböző alternatív üzemanyagairól, az alábbiak is érdekesek lehetnek:
1 „Biodízel-üzemű járművek kibocsátása”, USA Energiaügyi Minisztériuma, https://afdc.energy.gov/vehicles/diesels-emissions
2 „Mi a zöld hidrogén?”, Green Hydrogen Organisation, https://gh2.org/what-green-hydrogen
Böngésszen a Volvo Trucks alacsony és nulla kibocsátású hajtásláncainak és teherautó-modelljeinek teljes kínálatában, beleértve az akkumulátoros elektromos, gázüzemű, illetve alternatív üzemanyagokkal, például HVO-val és biodízellel kompatibilis belső égésű motorokat.