Az oldalsó tükrökkel rendelkező teherautók vezetése mindig is olyan volt, amit a járművezetők természetesnek vettek. Az utóbbi években azonban több gyártó is elkezdett helyettük kamerás monitorrendszereket kínálni. Kérdés azonban, hogy ez mikor és hol lehet hasznos, illetve mik a kamerák előnyei és hátrányai a tükrökkel szemben.
2016-ban az Egyesült Nemzetek Szervezete elfogadott egy olyan szabályozást, amely lehetővé tette, hogy a tükrök helyébe kamerás monitorrendszerek lépjenek. Ennek egyik előnye az volt, hogy javult az úgynevezett közvetlen, azaz a vezető szemszögéből történő kilátás, vagyis az, ami tükrök és kamerák nélkül is látható.
Az Európai Bizottság becslései szerint a hamarosan életbe lépő általános járműbiztonsági rendelet csökkenteni fogja a balesetek számát, és 2038-ig remélhetőleg több mint 25 000 ember életét menti meg, valamint legalább 140 000 súlyos személyi sérülést előz meg. A kamerás monitorrendszerek hozzájárulhatnak ezeknek a számoknak az eléréséhez, mivel javítják a közvetlen kilátás minőségét – a kamerás monitorrendszerek fejlesztésének fő oka azonban a jobb aerodinamika, valamint az üzemanyag- és szén-dioxid-kibocsátás megtakarításának lehetősége.
„Mindenki javítani akar az üzemanyag- vagy energiafogyasztásán, és a tükrök miatti kisebb légellenállás révén a vékonyabb kameraegységek akár 1,5%-kal* is javíthatják az energiahatékonyságot. De az is fontos, hogy melyik megoldás illik az ügyfélhez, és javítja a vezetési élményt” – mondja Szaló Gábor, a Volvo Trucks láthatóságért felelős vezető mérnöki szakértője.
Az oldalsó tükrök helyett kamerákkal felszerelt első teherautó 2019-ben jelent meg, a technikai lehetőségek pedig azóta is rohamosan fejlődnek. Több gyártó is piacra dobott már kamerás monitorrendszerrel felszerelt teherautókat, a jövőbeli jogszabályok eredményezte ösztönzés pedig felgyorsítja ezt a folyamatot. 2029-re az európai általános járműbiztonsági rendelet (GSR) minden újonnan regisztrált teherautó esetében közvetlen kilátási követelményeket vezet be, hogy minimálisra csökkentse a holttereket, és javítsa azt, amit a járművezetők közvetlenül a járművükből láthatnak.
Ha félretesszük a műszaki fejlesztéseket és a hamarosan bevezetésre kerülő jogszabályokat, kimondhatjuk, hogy a tükrök helyett kamerákkal történő vezetésnek potenciáljai és előnyei, valamint nehézségei és korlátai is vannak. Íme néhány megfontolandó szempont:
Aerodinamika:
Kilátás és biztonság:
Időjárás és sötétség:
Jogi megfelelés:
Látótávolság és biztonság:
Javítás:
Vezetési élmény:
A kamerás monitorrendszereknek és a hagyományos tükröknek is megvannak az előnyei és hátrányai. Oldalsó tükrökkel és kamerás monitorrendszerrel is más a vezetési élmény, ahogyan alighanem a járművezetők preferenciái is.
Egyes piaci szegmensek szereplői számára könnyebb lehet az alkalmazkodás: a távolsági szállítást végzők például gyorsabban megszokhatják, mint azok, akik sokat vezetnek a városon belül, ahol kiemelten fontos a távolságok újabb és újabb felmérése és a látómélység értékelése, és esetleg többször is kell tolatni.
„A preferenciák eltérőek lehetnek. A kamerák esetében a cél az, hogy a képernyő tartalma a lehető legközelebb legyen a valósághoz, hogy a lehető legjobb vezetési élményt nyújtsa. Egy új járművezető számára a kamerák megléte már alap lehet, és a választás attól is függhet, hogy az illető mennyire nyitott a változásokra és az új digitális megoldásokra vezetés közben” – mondja Hanna Degerman, a Volvo Trucks felhasználói élményekért felelős terméktervezője.
Kjell Brunnström a RISE Research Institutes of Sweden vezető kutatója, és a vizuális észlelés a szakterülete. Úgy véli, hogy a kamerák használata a közeljövőben elterjedtebb és népszerűbb is lehet, de az is hasznos lehet, ha a kamerás monitorrendszerek néhány új szemponttal bővülnek, és ezáltal előnyös választássá válhatnak a közlekedési ágazat minden szereplője és szegmense számára.
„Jelenlegi állapotukban a kamerás monitorrendszerek kisebb látómélységet biztosítanak a hagyományos oldalsó vagy visszapillantó tükrökhöz képest. A RISE és a Volvo Cars** által végzett tanulmányból azonban kiderült, hogy a csökkent mélységérzékelés mérséklése érdekében a kameráknak lehetőleg olyan további, a távolságot és a veszélyes tárgyakat jelző grafikákat kellene megjeleníteniük, amelyek segíthetnek a járművezetőnek a helyes döntések meghozatalában.”
A technológia gyorsan fejlődik ezen a területen. A klasszikus oldalsó tükör és a kamerás monitorrendszer közötti választás az egyéni ízlés, illetve a piaci szegmens függvénye lehet. Értékelni kell az adott vállalat elvárásait, de a jogi megfelelés lehetőségeit is – és talán azt is, hogy a járművezető mennyire kedveli az új vezetési élményeket, és mennyire nyitott rájuk.
*A tényleges energiafogyasztás számos tényezőtől függhet; ilyen például a vezetési sebesség, a sebességtartó automatika használata, a jármű specifikációja, a jármű terhelése, a domborzat, a járművezető vezetési tapasztalata, a jármű karbantartása és az időjárási viszonyok.
** Forrás: Zhang, M. és G. Bin: The effect of CMS with AR on driving performance (A CMS és az AR hatása a vezetési teljesítményre), (diva2:1717225), RISE Research Institutes of Sweden, Chalmers Műszaki Egyetem, M.Sc. disszertáció, 2022, letölthető innen: http://urn.kb.se/resolve?urn=urn:nbn:se:ri:diva-61469