Miért vagyunk szkeptikusak az elektromos teherautókkal kapcsolatban – és miért természetes ez?

A gőzmozdonyoktól az okostelefonokig a történelem tele van úttörő technológiákkal, amelyeket kezdetben gúnyolódás vagy kétség fogadott. Manapság az elektromos teherautók hasonló szkepticizmussal szembesülnek. Ha azonban hihetünk a történelmi ismereteinknek, ezek a mai kétségek csupán egy újabb lépést jelentenek a széleskörű elterjedés útján.
 

Már egészen 1937-ig visszanyúlva a Gershwin fivérek gúnyt űztek az emberiség tétovázásából, amikor új ötletekről volt szó. Humoros szerelmes daluk, a Mind nevettek a híres személyiségeken való gúnyolódás jeleneteit fűzi össze; szerepel benne Kolumbusz, amiért azt mondta, hogy a Föld kerek, Thomas Edison, amiért hangot rögzített, és a Wright fivéreket, amiért megpróbáltak repülni – és mindenekelőtt a narrátor saját valószínűtlen románcát. Az utolsó refrénre a helyzet megfordult: Az álom valóra válik, és mint az új ötleteknél oly gyakran, a szkeptikusok maradnak poén nélkül.
 

A történelem hemzseg az ilyen példáktól. Az 1820-as évek vasúti úttörőit álmodozóknak bélyegezték; a telefont a Brit Posta vezetője feleslegesnek tartotta („Rengeteg futárfiunk van”); az izzólámpákat, a mozit és az autókat pedig „kudarcnak” vagy „luxuscikknek” bélyegezték.^[1] És mégis mindegyik a maga módján átformálta a világunkat.
 

A modern időkben ugyanezek a kétségek merültek fel a digitális fényképezőgéppel, az okostelefonnal, sőt még a GPS-technológiával is. Manapság a szállítmányozási ágazatban az elektromos teherautók csupán a legújabb fejezetet jelentik a szkepticizmus e hosszú hagyományában.

Miért lényünk része az aggodalom?

Micco Grönholm, a Lundi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának marketing előadója, a változás- és innovációs folyamatok szakértője elmagyarázza, hogy a szkepticizmus nemcsak mindennapos – mélyen emberi dolog.

„Ha őseink minden új dologra habozás nélkül ugrottak volna, sokan nem élték volna túl. Ugyanez a mechanizmus ma is létezik – csak most már új technológiák indítják el, nem pedig ismeretlen bogyók az erdőben."

Micco Grönholm három szempontot mutat be, amelyek megmagyarázzák, miért telik gyakran időbe, mire az innovációk elterjednek: a pszichológiai, a gyakorlati és előítélet nézőpontjai.

1. A pszichológiai nézőpont

A szkepticizmus első sorban az emberi agy védekezési mechanizmusa.

„Az elménk úgy van kialakítva, hogy megóvjon minket. „Ezért részesítjük előnyben gyakran az ismerőst az újjal szemben, még akkor is, ha az új jobb lehet” – mondja Micco Grönholm.

Három jól dokumentált kognitív torzítást emel ki, amelyek visszafogják az innovációkat:

• A status quo elfogultsága – azt részesítjük előnyben, amit már ismerünk. A dízel teherautók már egy évszázada léteznek – miért kellene ezt megváltoztatni?^[1]
  
• Negativitási torzítás – inkább a kockázatokra, mint a lehetőségekre. Egyetlen elektromos teherautó meghibásodása több száz sikeres utazást beárnyékolhat.^[2]
• Megerősítési torzítás – olyan információkat keresünk, amelyek megerősítik azt, amiben már hiszünk. Ez különösen az online fórumokon látható, ahol a szkeptikusok erősítik egymást és kritikus információkat terjesztenek.^[3]

2. A gyakorlati nézőpont

A kétség nem csak pszichológiai – gyakran valós, gyakorlati akadályokon alapul.

„Ahhoz, hogy egy technológia vonzó legyen, működnie kell a mindennapi életben. „Az elektromos teherautók esetében ez például megbízható töltőinfrastruktúrát jelent” – mondja Micco Grönholm.

A bevezetés folyamatban van. Azonban, ahogy rámutat, az innovációk általában a teljes rendszerektől függenek – nem csak magától a terméktől. Az optikai szálas szélessávú internet például csak akkor terjedt el, miután a szolgáltatásokat, a hálózatokat és a szabályozásokat összehangolták.

Emellett az ösztönzők fontosságát is hangsúlyozza: „Svédország otthoni számítógép-reformja az 1990-es évek végén több millió háztartás számára tette elérhetővé a számítógépeket. Svédország hirtelen a világ egyik legsűrűbben számítógépekkel rendelkező országává vált. Az ösztönzők radikálisan felgyorsíthatják az elterjedést."

Ugyanez a logika vonatkozik az elektromos teherautókra is – a támogatások, az infrastruktúra és a támogató ökoszisztémák lesznek a döntőek.

3. Az ítélkezési perspektíva

Végül következik az, amit Micco Grönholm előítéletes vagy megfigyelői perspektívának nevez – az elfogadás társadalmi dinamikája.

Az innovációk kiszámítható hullámokban terjednek, ezt a folyamatot Everett Rogers szociológus írta le az Innovációk terjedése című elméletében. Először az innovátorok jönnek, majd a korai alkalmazók, és végül a korai többség. Amikor a korai többség elfogad valamit csak akkor követi a szélesebb piac a késői többség, és végül a lemaradók.^[4]

„Amikor a korai többség elkezd elektromos teherautókat használni akkor a többség ezt gondolja majd: – Talán nekem is vennem kellene egyet – mondja Micco Grönholm.

Ez a fordulópont gyakran 15-20%-os elfogadás körül alakul ki. Addig a szkepticizmus nem a rendszer hibája – hanem a folyamat része. És ez a folyamat időt vesz igénybe – amit az agyunk gyakran nehezen tud felfogni.

„Ahogy Bill Gates egyszer megfogalmazta: Mindig túlbecsüljük a következő két évben bekövetkező változást, és alábecsüljük azt, amelyik a következő tízben fog bekövetkezni."