Trucks

Itt a természet az úr

Délnyugat-Norvégia útjai a világon a legnagyobb kihívást jelentők közé tartoznak. Itt egy 50 tonnás szerelvénnyel élő halat szállítani az ide-oda hullámzó vízű víztartályokban pedig extrém nehéz feladat.
Vezetés Norvégia déli részén.
Bár lenyűgöző a dél-nyugat-norvégiai tájkép, ám a tehergépkocsi-vezetők számára veszélyes lehet, ha nem összpontosítanak a vezetésre.

„Semmi máshoz nem hasonlíthatók a norvég utak. Itt nincs helye az álmodozásnak – maximálisan a feladatra kell koncentrálni” – mondja a különleges szállítmányokat végző Jarle Tveiten, miközben szeme az útra tapad egy szűk kanyarban.

Amikor a fuvarozásnak nekikezdtem, akkor csak a halszállítás érdekelt engem. Az élőlényekkel való munkavégzés sokkal érdekesebbé teszi a munkát.

Lélegzetelállítóan gyönyörű tájon halad, amely népszerű turistacélpont számos hegye, vízesése és mély fjordja miatt. Ám a járművezetők számára csalóka lehet a szépsége. A szűk és kanyargós utak rossz állapotúak, jelentős a kőomlások kockázata. Ősszel és a hosszú, hideg tél során az időjárás zorddá válik, sok az eső, a hó és a jég, míg nyáron a beláthatatlan kanyarokban bármikor felbukkanhat egy felelőtlenül az út közepén álldogálva fényképező turista. Néhány helyen az út túl szűk ahhoz, hogy két jármű elférjen egymás mellett – ilyenkor az egyetlen megoldás, ha az egyik egészen a legközelebbi kitérőig visszatolat.

„Néhányan rettegnek, ha itt kell vezetniük. Néha meg kell állnom forgalmat irányítani és segíteni az embereknek tolatni, hogy tovább tudjunk haladni. Ezeken az utakon közlekedve együtt kell működnie a résztvevőknek” – magyarázza Jarle.

Ám ha nem szükséges, akkor nem szívesen áll meg Volvo FH16 750 teherautójával. A pótkocsi egyedi készítésű víztartályaiban élő halakat szállít – az élőlények akár öt perc alatt elpusztulhatnak, ha nem elég óvatos. Hatalmas értéket képviselnek a halak, a óriásilaposhal-ivadékból álló aktuális szállítmány körülbelül 400 000 eurót ér. A szigorú biztosítási szabályok és állatvédelmi előírások miatt egy pillanatnyi figyelmetlenség kemény csapást mérhet a vállalkozására. Így az út mellett figyelmet kell fordítania a műszerfal melletti megfigyelőrendszerre, amely a tartályok állapotát – az oxigénarányt, a pH-értéket és a hőmérsékletet – jelzi ki. Ez egy bonyolult feladat, amelyet mesteri szinten kitanulni időigényes, ám Jarle már 30 éve szállít halakat, így igazi szakértője a témának. Az iparágban töltött első éveiben Európa-szerte szállított halakat, így például Spanyolországba, Portugáliába, Görögországba, a Shetland-szigetekre és Skóciába. Ezzel szerezte meg azt a tapasztalatot, amivel egyszemélyes és egy teherautós fuvarvállalatát az élőhalszállítás egyik fő szolgáltatójává bővíthette. Immár évek óta Norvégiára és Svédországra fókuszál cége, ami az ágazat egyik legjobbjává vált. Annak ellenére, hogy immár összesen tíz Volvo teherautó birtokosa, és számos másik járművezetőt is alkalmaz, még mindig útra kel szállítmányokkal. A mai halakat egészen a Trøndelag megyében található Rørvik faluba szállítja. Hogy eljusson odáig, először a komppal kell átkelnie Jondal és az ő kis faluja, Tørvikbygd között. Jarle a Hardanger-fjord mellett fekvő településen élte le egész életét. Ahogy közeledik a kikötőhöz, a fjord túloldalára mutat, a rakparttól mindössze öt méterre fekvő házra, amelyben felnőtt.


„Gyermekkoromban sokszor lefeküdtem ott a mólóra, és órákig csak horgásztam. Édesapám szintén szereti a horgászatot, szinte minden nap halat ettünk vacsorára. Amikor a fuvarozásnak nekikezdtem, akkor csak a halszállítás érdekelt engem. Az élőlényekkel való munkavégzés sokkal érdekesebbé teszi a munkanapot” – meséli Jarle mosolyogva.

Bár Tørvikbygd csak egy kis falu, fontos kapuvá vált a Jondal felé tartó kompjáratnak köszönhetően, az ugyanis fontos csomópont Norvégia keleti és déli része felé. A fjordon átkelő forgalom drasztikusan megnőtt az elmúlt pár évben, manapság már igazán figyelemre méltó ez a mennyiség – havi 25-30 ezer jármű kel át itt. Jarle több ezer alkalommal utazott már ezen a kompon. 

„Ha az ember itt dolgozik járművezetőként, akkor igazodnia kell az utakhoz és a természethez. Szinte bárhová indulunk, át kell kelni a fjordon, megtanulunk ezzel együtt élni. Néha akár hét kompot is igénybe kell vennem egyetlen fuvar során” – mondja a fedélzetre felhajtás közben.

A kompút körülbelül húsz percig tart. A partra szállást követően egyre elmélyültebben koncentrál, ahogy folytatja útját a hetes számú fűúton – ez az öreg országút köti össze Bergen és Oslo városát. Nem javították meg évek óta, az egész szakaszt rossz aszfalt és kátyúk jellemzik. Nagyjából húsz kilométerrel odébb egyre veszélyesebbé válik, ugyanis az egyik oldalon egyre meredekebb a hegy, míg másik oldalon hirtelen több száz méter mélységben húzódik a fjord az út alatt. Mindössze fél méter magas a töltés, amely elválasztja az utat a mélységtől – vagyis egy jármű könnyedén átgurulhat rajta, majd belezuhanhat a vízbe. 

„Igazán veszélyes ez az útszakasz. Ha olyan hosszú ideje vezetsz, mint én, akkor megtapasztaltad már, hogy milyen kíméletlen. Jónéhány halálos kimenetelű baleset mellett elhaladtam már, láttam már halottakat. Elgondolkoztatja az embert: én olyan módon vezetek, hogy ezt elkerüljem?” – magyarázza Jarle, majd hozzáteszi:

„Szerencsére a rakományom rendkívül defenzív vezetésre ösztönöz. Illetve ennyi év után az ember megszokja a rossz utakon való vezetést. Ám mégis, amikor beülök a teherautómba, és ezeket az utakat munkahelyként használom, akkor azért vágyom arra, hogy biztonságosabbak legyenek.”

„A javítás és a karbantartás nagyon fontos ezeken az utakon. Ha a teherautó leáll, akkor gyors segítség szükséges, különben nagy bajba kerülök.

Bár az utak kihívást jelentenek és veszélyesek, Jarle határozottan állítja, hogy a teherautók műszaki fejlesztéseinek köszönhetően mára sokkal egyszerűbb a munkája, mint évekkel ezelőtt, amikor egy használt Volvo teherautóval belevágott vállalkozásába. Ma nem aggódik már egy út előtt, ugyanis a Volvo FH16 teherautója a vezetést teljesen újszerű élménnyé avatja biztonság és kényelem tekintetében. Volvo Action Service országúti segélyszolgálatot is tartalmazó Arany Szerződést kötött, ugyanis a nehéz utak miatt a teherautói esetében gyorsabb a kopás Európa más részeihez képest. 

„A javítás és a karbantartás nagyon fontos ezeken az utakon. Ha a teherautó leáll, akkor gyors segítség szükséges, különben nagy bajba kerülök. Mindig jó kapcsolatot ápoltam a Volvo szakembereivel, ezért is maradtam végig hűséges a Volvo márkához” – mondja, miközben megáll megvárni, amíg egy személyautó visszatolat, hogy utat engedjen számára.


Nem sokkal később túl is jut az útja legrosszabb részén, és halad tovább előbb az 50-es, majd az 52-es úton egészen Otta városig, ahonnan már a végső úti cél a következő megálló – Rørvik falu Trøndelag megyében. Elmagyarázza, hogy a mai fuvar egy kevésbé szokványos feladat, hiszen rakománya legtöbbször sebespisztráng- és lazacivadék, amelyeket Norvégia nagy halgazdaságainak szállít. Ezenkívül sokszor szállít ajakoshalat, ez a halcsalád parazitákkal táplálkozik, a gazdaságok ezek használják arra, hogy megakadályozzák a többi hal megbetegedését.

Jarle érdeklődése az általa szállított halak iránt csak nőtt az idők során, folyamatosan továbbfejleszti teherautóit és a tartályokat az ügyfeleivel szorosan egyeztetve. Az általa személyesen végzett fuvarok és a cégvezetés mellett különböző projektekben is aktív, például részt vett a norvég halszállítási szabályrendszer kidolgozásában. Egy normál munkanapja ritkán rövidebb tizenkét óránál, inkább sokkal hosszabb szokott lenni. Bevallja, hogy a felesége és a három gyermeke szenvedett emiatt hátrányt, ám már megszokták, hogy folyamatosan sokat dolgozik.

„Most 60 éves vagyok. Be kell vallani, hogy sok hosszú nap és nehéz kihívás áll mögöttem. Nem lenne energiám ezt még egyszer végigcsinálni. Ez nem csupán egy munka, ez életstílussá válik. Azonban számomra végig örömet okozott.”