Az LNG mint üzemanyag számos előnyt, többek között a dízellel azonos teljesítményt kínál jelentősen alacsonyabb költségek és CO2-kibocsátás mellett. A tankolás éppolyan gyors, mint a dízel esetében, és az LNG-s teherautók átlagos hatótávolsága is jó, így a cseppfolyósított gáz a távolsági fuvarozásban is életképes alternatív üzemanyag. Egészen a közelmúltig a fő akadályt az LNG-infrastruktúra hiánya jelentette – ez azonban gyorsan változik Európában.
Az LNG-töltőállomások számának növekedése
2018 óta megnégyszereződött az európai LNG-állomások száma, és a tervezett állomásokkal együtt már meghaladja a 400-at. A jelenlegi ütemben 2025-re 750, 2030-ra pedig a becslések szerint több mint 2000 töltőállomás létesül. Ez a növekedés az Európai Unió és a különböző nemzeti kormányzatok támogatásának köszönhető, amelyek a logisztikai és szállítási ágazat CO2-kibocsátásának csökkentésére szolgáló hatékony eszközként tekintenek az LNG-re és a bio-LNG-re.
A legkomolyabb növekedés Németországban tapasztalható, ahol a kormányzat 2019 óta különböző ösztönzőket vezetett be – például mentesítette az LNG-üzemű tehergépjárműveket az útdíjfizetés alól. Németországban már 70 LNG-állomás működik, míg 2018-ban még csak három volt belőlük.
„Ami Németországban történik, az merőben új jelenség” – mondja Henrik Persson, a Volvo Trucks távolsági fuvarozásért felelős üzletágának vezetője. – „Az ország saját teherautó-piacának mérete és földrajzi elhelyezkedése kihat az európai utakon közlekedő LNG-teherautók darabszámára.”
A növekedés nem korlátozódik Európára: Kínában az elmúlt években jelentős átállás történt a dízelüzemű teherautókról az LNG-üzemű teherautókra, Indiában pedig a kormányzat bejelentette, hogy a következő három évben 1000 LNG-állomást tervez nyitni országszerte.
A környezetvédelmi lehetőségek teljes körű kiaknázása a bio-LNG révén
Míg a Volvo Trucks LNG-üzemű járművei jellemzően 20 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátásúak a szabványos európai dízelüzemű járművekhez képest (a tartálytól a kerékig mérve), HVO-val (hidrogénezett növényi olajjal) kevert bio-LNG használata esetén a csökkenés akár 100 százalékos is lehet (a tartálytól a kerékig mérve). Ennek az az oka, hogy a bio-LNG-t olyan alapanyagokból állítják elő, mint a háztartási és a mezőgazdasági hulladék vagy a szennyvíz. A bio-LNG a teljesítményt tekintve egyébként megkülönböztethetetlen a hagyományos LNG-től. Ugyanaz az infrastruktúra használható a gáztároláshoz, -szállításhoz és -tankoláshoz, az LNG-üzemű teherautók pedig zökkenőmentes átállásra képesek a két üzemmód között. Sőt egyes gáztermelő vállalatok már keverik a biogázt az LNG-vel, ami jó kezdőlépés abba az irányba, hogy a biogáz előnyeit az összes LNG-felhasználóra kiterjesszék.
A bio-LNG használatának legfőbb akadálya a nagyüzemi termelés hiánya. „Jelenleg a skandináv régió kivételével alacsony a rendelkezésre álló mennyiség az Európai Unióban – mondja Henrik Persson. – Norvégiában az összes LNG-állomás 100 százalékban biogázt használ. Svédországban körülbelül 75 százalékos a biogáz aránya, és hamarosan 100 százalékra nő, sőt Finnország is ezen az úton jár. Ahogy egyre több LNG-teherautó kerül majd a piacra, sok nagyobb gáztermelő vállalat kezd majd befektetni a bio-LNG-be Európa többi részén is.”
2021 decemberében 28 európai vállalat és szervezet nyújtotta be az Európai Bizottságnak a biometánról szóló nyilatkozatot (Biomethane Declaraction), amelyben vállalták, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy 2030-ra a biogáztermelés legalább 350 TWh-ra emelkedjen. A szándék az, hogy segítsenek az Európai Uniónak a „Fit For 55” klímavédelmi javaslatcsomag teljesítésében, amely szerint 2030-ig 55 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Más vállalatoknak is vannak saját kezdeményezései. A Shell például nemrégiben bejelentette, hogy a németországi Wesselingben működő finomítójában a nyersolajról megújuló üzemanyagokra, köztük bio-LNG-re áll át. A Shell emellett együttműködést kötött a Nordsol újonnan épített amszterdami bio-LNG-üzemével, amelynek keretében a Shell az LNG-töltőállomásain keresztül fog bio-LNG-t forgalmazni. Eközben a Biokraft AS bio-LNG-gyártó üzeme, amely a norvégiai Skognban működik, és a maga nemében a legnagyobb a világon, 2022-re megduplázza, azaz napi 50 tonnára emeli a termelését. A vezető skandináv gyártó Gasumnak pedig jelenleg 17 biogázüzeme működik Svédországban és Norvégiában.
Az egyre több üzemanyagtöltő állomás megalakulásával az LNG egyre több közlekedési vállalat számára válik életképes alternatívává. Ez lehetővé teszi számukra, hogy rövid távon azonnal csökkentsék a CO2-kibocsátást, a bio-LNG aránynövekedése pedig hosszú távon lehetővé teszi számukra a nettó nulla CO2-kibocsátás elérését.
