Töréstesztek és szimulációk – tudományosan fokozott biztonság

Több ezernyi közlekedési balesetet vizsgált ki 1969 óta a Volvo Balesetkutató Csapat. A csoport szorosan együttműködik a Volvo Trucks termékfejlesztési részlegével, így az eredményeik nagy hatással bírnak mind a biztonságot növelő műszaki megoldások kidolgozásában, mind a Volvo Trucks biztonsági filozófiájának nemzetközi terjesztésében.

Vizsgálat egy baleset helyszínén

A Balesetkutató Csapat a balesetek helyszínére utazik, és a részleteket gondosan rögzíti, ennek köszönhetően rekonstruálhatja, hogy mi történt a baleset bekövetkezése előtt és mi okozta a sérüléseket a baleset során.

Kifejezetten azért született a Balesetkutató Csapat (Accident Research Team, ART) 1969-ben, hogy többet megtudjanak a közlekedési balesetek okairól. A csoport a balesetek helyszínére utazott, és a részleteket gondosan rögzítette, így például a féknyomok helyzetét és az ütközés erejét. Kikérdezték az intézkedő rendőröket, a vezetőt és a mentősöket, ennek köszönhetően a csapat rekonstruálhatta, hogy pontosan mi történt a baleset bekövetkezése előtt és mi okozta a sérüléseket a baleset során.

Hiszen akkoriban egy törésteszt jelentette az egyetlen módszert egy teherautó robusztusságának meghatározására. A Volvo a csapat új, valós baleseteken alapuló ismeretei alapján dolgozta ki a klasszikus svéd töréstesztet, amely a mai napig a világ legszigorúbb követelményű fülkebiztonsági tesztje a teherautók számára. Azóta az ART átfogó adatbázist épített a balesetek típusaiból, ezeket használják a számítógépes szimulációk alapjaként. Ám annak ellenére, hogy ma már különböző biztonsági jellemzőket a számítógéppel segített tervezés (Computer Aided Design, CAD) és szimulációs eszközök segítségével új módszerekkel is tesztelhetnek, a helyszíni munka 1969 óta nem veszített jelentőségéből.

A biztonság a génjeink része.

Rikard Orell, tervezési igazgató, Volvo Trucks

„Mind a töréstesztek, mind a balesetek szimulációi a közúti balesetek különböző alaptípusain alapulnak. Az a baj ezzel, hogy a valóság mindig más. Egyetlen baleset sem ugyanolyan, mint egy másik” – mondja Peter Wells, az ART vezetője. „Kint a helyszínen olyan felfedezésekre juthatunk, hogy például egy adott sérülés ellen ugyan nagyon jól megvédjük a vezetőt, ám emiatt másfajta sérülés következik be. Egy idő után észrevehetünk valamilyen irányba mutató trendeket. Ha ezt észleljük, akkor megváltoztatjuk a töréstesztjeinket, a szimulációinkat és a termékeink tervezési folyamatát, hogy jobban illeszkedjenek a legújabb változásokhoz.” 

Egy teherautó vázlata.

Az ART eredményeit a Volvo Trucks tervezési részlege jobb, biztonságosabb megoldások kifejlesztésére használja.

A Volvo Trucks tervezőrészlege szorosan együttműködik a Peter Wells vezette ART munkatársaival, ez központi szerepet tölt be a Volvo Trucks termékeinek fejlesztési folyamatában. Itt alkotják meg a teljes megoldást a szervezet különböző részeiről érkező specifikációk alapján.

„A biztonság a génjeink része, ez egyértelműen tetten érhető a fülkéink külső és belső dizájnjában egyaránt” – mondja Rikard Orell, tervezési igazgató. „Vegyük például az új Volvo FH teherautókat, amelyeken látható, hogy a visszapillantó tükrök formája a lehető legjobb látóteret biztosítja hátrafelé, ráadásul a teherautó identitásához is hozzájárul. A fülkében minden sarkot lekerekítettek, hogy ütközés esetén minimalizálják a sérüléseket, a műszerfal letisztult és egyszerű kialakítása segít elkerülni a vezető figyelmének elterelését.”

Peter Wells és Rikard Orell egyaránt úgy vélik, hogy az autóipar és a szállítási iparág műszaki fejlődése igazán izgalmas korszakba lépett. Egyre több gyártó mutat be a hagyományos, „passzív” megoldások, azaz a biztonsági övek és légzsákok, mellett aktív biztonsági rendszereket (amelyek segíthetik a vezetőt ütközésveszély esetén vagy akár át is vehetik az irányítást a jármű felett, ha a vezető nem reagál) is. Fejlesztik az automatizált funkciókat is, amelyek még jobban segítik a vezetőt, illetve csökkentik a fáradtság és a figyelmetlenség következményeit.

Frontális törésteszt.

Míg 1969-ben a törésteszt jelentette az egyetlen módszert egy teherautó robusztusságának meghatározására, addig ma számos biztonsági jellemző számítógépes szimulációval is megvizsgálható. E számítógépes modellek részben a Balesetkutató Csapat statisztikáin alapulnak.

 

„Ám mindez nem csupán az új technológiákról szól. A közlekedési környezetünk egyre fejlettebbé, hálózatba kapcsolttá válik, ma sok baleset történik a városokban, ahol a járművek, a gyalogosok és a kerékpárosok száma folyamatosan nő. Önállóan, járműgyártóként korlátoltak a lehetőségeink. Egyre fontosabb ezért, hogy átfogó együttműködés alakuljon ki a különböző érintettek között” – mondja Peter Wells.

A biztonsági öv mind a mai napig a legtöbb életet megmentő biztonsági rendszerek közé tartozik világszerte.

Peter Wells, a Balesetkutató Csapat vezetője

Rögzíteni és eltárolni a különböző balesetek adatait, biztosítani, hogy az új fejlemények gyorsan eljussanak a megfelelő személyekhez a Volvo Trucks szervezetén belül – e feladatok mellett az ART fontos küldetése a Volvo biztonsági filozófiájának nemzetközi terjesztése. Ennek legegyszerűbb megnyilvánulása a különböző fórumokon tartott közlekedésbiztonsági előadások, ám felöleli a nemzetközi kutatóintézetekkel, helyi infrastruktúra-tervezőkkel és döntéshozókkal folytatott együttműködések kezdeményezését is, e szervekkel közösen kíván a Volvo hatékonyabb és biztonságosabb szállítási rendszereket kialakítani. 

Peter Wells egy tesztjárművön.

Peter Wells, a Volvo Balesetkutató Csapat vezetője (jobbra) és kollégája, Ulf Torgilsman, aki a Volvo Trucks töréstesztjeiért felel.

 

Ehhez alapfeltétel az emberi viselkedés átfogó és részletes ismerete, hiszen egy hatékony rendszer kulcsa az emberi korlátok ellensúlyozása. E területen a Volvo Trucks külön csapatot foglalkoztat, a Vezetői Környezet és Emberi Tényezők részleg többek között a teherautó és a vezető közötti interfészeket fejleszti.

Rikard Orell.

Rikard Orell, tervezési igazgató, Volvo Trucks.

„Alapvetően ez a megfelelő információk megfelelő időben és megfelelő módon történő kommunikálását jelenti. A járművezetőnek mindig fenn kell tudnia tartania a figyelmét, nem szabad vizuálisan vagy tudatosan elvonni a figyelmét a műszerfalon megjelenő információkkal. Ideális esetben ezek a megoldások olyan jók, hogy azok a világ minden pontján működőképesek. Az iPhone egy jó példa erre a »befogadó tervezésre« – ez egy olyan jelenség, amely szerintem a jövőben egyre fontosabbá válik majd” – mondja Frida Ramde részlegvezető.

Peter Wells.

Peter Wells, a Balesetkutató Csapat vezetője.

Ő és csapata jól építkeznek az ART adatbázisából. Hiszen így meghatározhatják, hogy milyen baleseti mintákat szükséges megakadályozni, és ez alapján olyan ember-gép interfészeket fejleszthetnek és tesztelhetnek, amelyek segítenek a vezetőnek elkerülni a balesetet. Munkájuk fontos információkat nyújt az ART és a Terméktervezés számára, mindkét terület részt vesz a részleg új HMI technológiák kapcsán benyújtott javaslataiban, valamint kutatásaikban a figyelmetlenség és az úgynevezett „átmenetek” – a jármű irányításának az emberi vezető és a teherautó közötti átadásának/átvételének nehéz pillanatai – témájában.

„Az aktív biztonsági rendszerek széles körű elterjedésével egyre fontosabbá válik az átmenetek kapcsán felhalmozott tudás. Ez egy izgalmas terület, ahol jelenleg gyorsan fejlesztik az új technológiákat. Egyúttal azonban alaposan tesztelni kell a piaci bevezetés előtt egy jármű HMI megoldásának megfelelőségét, valamint azt, hogy mennyire segíti a vezetőt” – mondja. 

Frida Ramde.

Frida Ramde, részlegvezető, Volvo Trucks.

Frida Ramde véleményét megerősíti Peter Wells, aki szerint pozitív fejleményekre számíthatunk a közlekedésbiztonság terén az egyre több aktív biztonsági rendszer megjelenésével. Egyúttal szeretné kihangsúlyozni, hogy az aktív rendszerek csupán kiegészítői a passzív rendszereknek, nem helyettesítik azokat.

„Az ART sajnálatos módon rámutatott, hogy túlságosan nagy mértékben hagyatkozunk az aktív biztonsági rendszerekre, sok járművezető nem csatolja be a biztonsági övét. Annak ellenére, hogy a biztonsági öv mind a mai napig a legtöbb életet megmentő biztonsági rendszerek közé tartozik világszerte! Egy nap elérkezünk a közlekedési balesetek nélküli korba, ám arra még várni kell. Addig a napig ugyanolyan fontos feladatunk megértetni a világgal a közlekedés veszélyeit, mint a biztonságot szolgáló műszaki megoldások fejlesztése” – mondja. 

Rönkök lerakodása a fűrészmalomban.

Frida Ramde és kollégái különböző HMI (ember-gép interakció) megoldásokat tesztelnek a szimulációs laborban a szemmozgást követő szemüveggel.

Kapcsolódó tartalom

Így formálja a Volvo Trucks a járműbiztonság jövőjét

Az aktív biztonság a Volvo Trucks következő lépése a közlekedésbiztonság és a zéró vízió felé. Pillantson bele az intelligens járműrendszerek fejlesztésébe az új AstaZero tesztpályán Svédországban! ...

Egy perc a fülke biztonságáról

Fejlesztése során a Volvo FH típust szimulált ütközéses tesztek ezreinek, valamint megközelítőleg száz valós töréstesztnek tették ki. Összességében a számos fejlesztés jóvoltából a Volvo FH fülkéje a legbiztonságosabb, amit a Volvo Trucks valaha ...

Egy perc az aktív biztonságról

Egyre fejlettebb aktív biztonsági rendszereket tesznek lehetővé az új műszaki megoldások a nehéz-teherautókban. Segítenek a vezetőknek baleseteket megelőzni, vagyis e rendszerek életeket mentenek és így mindenki számára biztonságosabbá válnak az ...

Cikkek szűrése

5 true 5