Trucks
Egy jobbos fordulóval kihajt a teherautó a főútra, és gyorsulni kezd az előtte álló egyenes útszakaszon. A fordulatszám emelkedik, és a fák gyorsan száguldanak a fülke ablakai előtt. Az egyenetlen útfelület okozta vibrációk jól érezhetők a testünkben. Nincs ebben semmi meglepő – azt kivéve, hogy mindent, amit hallunk, érzünk és látunk, egy számítógép szimulálja!
„A szimulátor alapelve, hogy a valóság érzését keltse. Mindennek úgy kell hangzania és érződnie, mintha egy valós úton vezetne egy teherautót” – mondja Kristoffer Tagesson, a Volvo Trucks ipari PhD hallgatója.
Ez a vezetési szimulátor, amely a VTI (Svéd Nemzeti Út- és Szállításkutató Intézet) svéd kutatóintézet tulajdona, a világ legkorszerűbb ilyen berendezései közé tartozik. Az éppen folyó kutatás célja a jelenlegi és jövőbeni járművek biztonságának fejlesztése. A Volvo Trucks az egyik azon számos szállítási ipari partner közül, amelyek kutatásokat végeznek a szimulátorban a világ legbiztonságosabb teherautójának kifejlesztéséhez.
Az ütközési tesztek elképesztőek – lélegzetelállító nézni őket, és az egyik leghatékonyabb módját kínálják a teherautó ütközéskori képességeinek vizsgálatára, de a közlekedésbiztonság sokkal több betört ablakoknál és szélvédőknél vagy a meggyűrődött lemezeknél.
„Egy ütközési teszt során láthatjuk, hogy mi történik az ütközés pillanatában – de mi történik az előtt? Honnan tudhatjuk, hogy az aktív biztonsági rendszerek kritikus helyzetben nem zavarják-e a járművezetőt ahelyett, hogy segítenének neki? Az ilyen kérdéseket tudjuk itt kivizsgálni” – magyarázza Kristoffer Tagesson.
A szimulátor alapelve, hogy a valóság érzését keltse. Mindennek úgy kell hangzania és érződnie, mintha egy valós úton vezetne egy teherautót.
A vezérlőteremben ül, ahol számos számítógép dokumentálja, hogy a tesztsofőrök hogyan vezetnek, mire figyelnek és miként helyezkednek el az úton. Hatalmas mennyiségű információt gyűjtenek össze. A viszonylag új tesztelési technológiának számító vezetési szimulátor egyik fő előnye, hogy már az új termékek fejlesztésének korai stádiumában bevonhatók a járművezetők.
„Eddig először mindent meg kellett építeni – az utakat, a járműveket és a biztonsági rendszereket – ahhoz, hogy teszteléssel megnézzük, hogyan működnek a gyakorlatban. Most azonban ez a két folyamat már párhuzamosan folyhat” – magyarázza Kristoffer Tagesson.
Más szóval, a vezetési szimulátor lehetővé teszi, hogy most tesztelhessük az új járműveket a jövőbeni közlekedési környezetekben. Peter Nilsson, a Volvo Trucks egy másik PhD hallgatója pontosan ilyen projektben vesz részt.
„A járművek és az infrastruktúra fejlesztésén végzett munka hosszú távú perspektíván alapul. Ezzel a szimulátorral, amely alapvetően bármilyen közlekedési környezetet meg tud jeleníteni, együttesen optimalizálhatjuk ezeket a fejlesztéseket” – mondja.
Peter Nilsson projektjének neve Biztonsági folyosók, és biztonságos folyosók kialakításának módját vizsgálja a hosszú, 27-34 méteres járműszerelvények számára.
„Meggyőződésem, hogy 2020-2030-ra közlekedni fognak ilyen hosszú járműszerelvények az utakon, mivel környezetvédelmi szempontból előnyös alternatívát jelentenek. Addigra azonban módot kell találnunk a járművezetők támogatására, mivel a pótkocsi pontos helyzetének megismerése nagy kihívást jelent” – magyarázza Peter Nilsson.
Egy kifinomult vezetőtámogató rendszerrel tehát a jövőben a jármű kiszámíthatja saját biztonságos pozícióját az úton, a környező út, a jelzések és az egyéb járművek figyelembevételével.
„Az elképzelés az, hogy ez az automatikus rendszer beavatkozik, és átveszi az irányítást a járművezetőtől, ha úgy látja, hogy a jármű a biztonsági folyosón kívülre került. A mi feladatunk most annak kitalálása, hogy ez a váltás hogyan menjen végbe, mivel fontos, hogy természetesnek tűnjön a járművezető számára.”
A szimulátorban nemrég elvégeztek egy tesztek, amelyben 20 járművezető tesztelt két különböző önálló vezetési rendszert. Ezután megkérdezték, hogy személy szerint melyik rendszert tartották jobbnak. Egy tapasztalt járművezető azonban mindenki másnál jobban tudja, hogy a járműnek hogyan kellene viselkednie az úton, így Peter Nilsson lehetővé tette a járművezetők számára, hogy maguk is vezessék a hosszú járműszerelvényeket.
„Ezután rögzíthettük és objektíven elemezhettük, hogy ezek a tapasztalt járművezetők hogyan vezetnek egy 30 méter hosszú járművet kihívást jelentő útviszonyok között. Ezt a jövőben az alapvető dokumentáció részeként használhatjuk fel a biztonsági folyosók kifejlesztésénél, illetve az önvezető rendszer kialakításánál.”
Az elvégzett teszteket a szimulátor kifinomult technológiája tette lehetővé. A szimulátor két egymást keresztező sínen található, ami lehetővé teszi az előre és hátrafelé haladás, valamint a kanyarodás érzésének megteremtését. A teherautó-fülke szintén képes függőleges elmozdulásokra. Ez valósághű vezetési élményt teremt a kormányzási funkciók és az alvázvibrációk tekintetében.
Azzal, hogy ilyen részletes képet kapunk a járművezetők tényleges viselkedéséről, azonosíthatjuk a saját biztonsági rendszerünk fejlesztésében rejlő potenciált.
A fülkét felszerelték tíz kamerával is, amelyek a járművezető viselkedését dokumentálják. Öt kamera látható helyen található, a szélvédőn, a járművezetővel szemben. Ezek infravörös fény segítségével rögzítik a járművezető szemmozgását. Ez lehetővé teszi a kutatók számára, hogy lássák, pontosan hová, mikor és milyen gyakran néz a járművezető az úton, vagy pillant le például a telefonjára vagy a GPS (műholdas navigáció) készülékre.
Öt kamerát gondosan elrejtettek a fülkében, úgy, hogy a járművezető ne is foglalkozzon velük. Ezek a járművezetők más jellemző tetteit dokumentálják – mindent rögzítenek, a kormánykerék kezelésétől a gáz- és a többi pedál kezeléséhez használt lábmozdulatokig.
A Volvo Trucks által folytatott egy másik izgalmas projekt célja a járművezetői viselkedés matematikai leírásának megvalósítása – egy úgynevezett járművezetői modellé. Ezt a későbbiekben az aktív biztonsági rendszerek értékelésére használják majd.
A szimulátorban a már piacon lévő olyan rendszereket is teszteltek, mint például az Ütközésfigyelmeztetés vészfékrendszerrel. Egymás után 46 járművezető ült be a szimulátorba anélkül, hogy tudták volna mi történik majd vezetés közben. 30 percnyi vezetés után kritikus helyzetet szimuláltak, és működésbe lépett a biztonsági rendszer.
„Így láthatjuk, hogy a járművezető milyen gyorsan reagál a figyelmeztetésre, hogyan kezeli a helyzetet a rendszerrel és anélkül, és másként reagálnak-e azok, akiknek már van tapasztalatuk a rendszer működésével. Azzal, hogy ilyen részletes képet kapunk a járművezetők tényleges viselkedéséről, azonosíthatjuk a saját biztonsági rendszerünk fejlesztésében rejlő potenciált” – mondja Gustav Markkula, az ezért a projektért felelős PhD hallgató.
„Kutatóként fontos, hogy találkozhassunk a járművezetőkkel, és meghallgassuk, hogy mit gondolnak a termékeinkről és megoldásainkról. Úgy gondolom, ez a siker kulcsa.”